symbolon ma

Aazoknak, akik nem olvassák végig, csak annyit mondanék, minhárom kártyának két szereplője van. Eddig az is ritka volt, hogy bármelyknek is kettő lett volna...  érdemes amúgy elolvasni őket :)

A Partner

Összegzés: a másik ember, kapcsolat, kiegyenlítődés, a symbolon, a tükör, kiegészülés, a "jobbik" fél

A "nagy" kártyák közül egyedül ezen a képen találunk két személyt, az ember és másik oldala. Férfi és nő. Ha férfi vagyok, akkor a másik oldalamat először a nőnél keresem. Ha nő vagyok, akkor fordítva cselekszem. Képünkön a nő és a férfi egymással táncol, mert örülnek, hogy megtalálták (és megszerették) egymást. Ez természetesen a szerelemről alkotott romantikus elképzelésünknek felel meg. Hogy ez a tánc nem tarthat örökké, azt már az istenek eldöntötték. Itt azonban még harmóniában vannak. Mindkettő a másik arcában szemléli önmagát.

A probléma:
Ebben a pillanatban nem vagy kész arra, hogy a másik által nyújtott tükörbe nézz, és azt, amit ott meglátsz, sajátodnak ismerd fel. Ez a kártya arra szeretne emlékeztetni, hogy nem akarod a másik által küldött üzenetet elfogadni, inkább elzárod magad tőle, és azt gondolod, hogy ő a károdat kívánja.
Nem akarod meglátni, hogy a másik csak saját másságodat juttatja kifejezésre!

Összeférhetetlenség

Összegzés : kiűzetés a paradicsomból, a kettős ember, házasság, nappal és éjszaka, jin és jang

Ádám és Éva fogják egymás kezét, és (miután az almát megették) mindketten a Paradicsom saját oldalukra eső felét látják. Mindketten tudják, most már saját útjukat kell járniuk - mindenkinek a saját oldalának megfelelőt. Közöttük a Megkülönböztetés Fája áll (és nem az Élet Fája), amely ugyanakkor a "válás" fája is, amelyhez most már kötődnek. A nő szerint a Jónak az éjszaka, a férfi szerint a nappal, a Rossznak pedig a férfi szerint az éjszaka és a nő szerint a nappal felel meg. A férfinak mostantól felfelé, a dominancia felé kell törekednie, ahova őt a nő nem követheti. A nő pedig az érzelmek felé halad, ahova a férfi ugyancsak nem követheti őt.

Út a problémán keresztül:

Utad egy szakaszán most úgy kell áthaladnod (mert most erre van szükséged), hogy az eddig elhanyagolt oldalra (hogy a férfi vagy a női, azt te magad tudod a legjobban) sokkal több figyelmet fordíts, mint ahogyan ezt eddig tetted. Ki kell most javítanod érzelmi egyoldalúságodat, nőies oldaladat a férfiashoz, férfias oldaladat a nőieshez kell hozzáképzelned.

Viszály

Összegzés: a nemek harca, összeütközés, csatabárd, a symbolon kettétörése

Szakadék tátong a nő és a férfi között. A kard a két földrészt egyre inkább eltávolítja egymástól, a "symbolon" kettétörik. Az ég vörös színű az agresszív energiától, ami körüllengi mindkettőjüket. A nő karba tett kézzel, elzárkózva áll, önfejű és elutasító marad. A férfi dühösen szorítja ökölbe kezét, mellyel akár ütni is képes. A rózsa, a szerelem szimbóluma, összetaposva hever lábaik előtt.

Eredmény:

Megtanultál együtt élni a nemek közti összeegyeztethetetlen ellentéttel. Ha éned szavát követed, amely saját jogait hangsúlyozza, akkor mindenképpen elveszíted a "mi" jelentőségét. Ha pedig megadod magad az együttes létnek, akkor egy részt fel kell áldoznod magadból. Nem lehetséges, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.

2009 szeptember 21.

akkor ezt valamiért kimaradt...
sem itt sem a másik blogon nem emlékeztem meg arról a napról, mikor a Laci Papa elment.
ez alapvetően Mokus blogjáról jutott eszembe. az elengedésről és az elfogadásról, aminek nem kell szerintem sem bekövetkeznie és senki sem szólhat bele abba, hogy ki hol és milyen formában, milyen módon őrzi szerettei emlékét.
én nem is tudtam, hogy velem volt egészen addig, amig át nem éltem azt, hogy elment.
Szép napsütéses őszi délutánon a Duna parton. Azt hittem csak a fejemben, de később rájöttem, valahol egy velem élő világban...az ő ölében ültem a Népfüdő utcai lakás nagyszobájában a régi barna huzatos fotelben. Összekuporodva, pizsamában. A következő pillanatban pedig ő felállt, és elköszönt és helyére került az apukám. Már az ő ölében ültem. És én akkor jöttem rá, hoyg ő addig vigyázott rám, amíg az apukám fel nem vállalta ezt a feladatot, amíg rá nem érzett erre, amíg ki nem alakult az a feltétel nélküli szeretet, vagyis inkább a szeretet tudata, ami a papával megvolt. Ő jelentette addig a  biztonságot... de elvégezte a feladatát és körülbelül 16 évvel a halála után elment. Addig sokszor éreztem hogy ott van a lakásban és azt hogy figyel néha. Azóta ezt nem érzem, de ha a szekrényben nézelődöm, mindig kezembe akad a szakadt barna köntöse, ami ott lóg és amit azóta fel nem vettem, de néha megölelgetek!

Szóval álljon itt egy emlékezés erről a napról és róla! Szeretett engem úgy ahogy voltam, pirosnak! És bár már máshol jár, ott amit én felfogni és behatárolni nem tudok, de tudom, hogy jár és ma is látom ahogy a bajuszát simogatja és az orrát megvakarja és megpöcköli!

én és a pókok

utána kellene néznem, mit jelent az, ha valaki körül időről-i8dőre felbukkannak kisebb nagyobb pókok. Nem félek tőlük alapvetően. Azaz a nagyokat nem szívesen simogatom meg, de csodálom őket mindig. Lenyűgöznek.
Ezt valószínűleg ők is érzik, de ez még nem magyarázat arra, hogy rendszeresen jelennek meg körülöttem a legelképzelhetetlenebb élethelyzetekben. Íme néhány:

• ülök a metrón és az orrom előtt a mennyezetről leereszkedik egy pici pók és megáll velem szemben. mintha mondani akarna valamit. Én persze megfogom és kiviszem a szabadba.

• megyek haza és az ajtómon szintén szemmagasságban egy hatalmas kaszáspók trónol, mind a nyolc szemével rám néz. Én persze fogom és átköltöztetem a korlátra.
• ülök az irodában és egyszer csak, mint a metrón, beereszkedik elém egy pici pók. megfogom, elbeszélgetünk, majd kieresztem az ablakon
• egy hete jöttem be, Judit megrettenve fogadott, hogy van egy nagy pók a mosogatóban. Hát egy nagy kaszáspók volt. Vele is elbeszélgettem, megkérdeztem, merre akarna továbbmenni, majd az ablakpárkányra kitettem :)
• és ma, ülök a gép előtt békésen, egyszer csak a periférikus látásomban látom, hogy a frufrum szélén valami mozog... mondom szösz, megfogom és egy pici piros lábú fekete pók van az ujjamon. Vele is beszélgettem kicsit, majd őt a hőségtől megmentve inkább a hűs lépcsőházba eresztettem.

és ezek csak a legemlékezetesebbek, ilyenek tömegével fordulnak elő, az is, hogy átengedem magam előtt a pókokat, meglátom a bogarakat a betonon, ahogy araszolnak és  átlépem őket...


kíváncsi lennék, hogy mit jelent az, ha valaki jóban van a pókokkal :)))