pánik

tegnap átestem életem remélhetőleg legrosszabb pánikrohamán. Persze volt hozzá természetes segítőtársam, ami nagyban felelrősíthtte ezt a folyamatot és ennek megélését. snki sem mondta, hogy ne próbálkozzam ilyenekkel a 21 csendes nap alatt. hát ez ütött. és nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy a családállítás ütött így ki. a bent tartott információ katalizátor nélkül 21 nap alatt felszívódik. nem beszélhettem róla, azaz én, aki mindent úgy old meg, hogy kimondja, megvitetja, most, életem egyik legmegrázóbb élményét nem mondhatom el, nem vitethatom meg, ami nem baj, de úgy látszik fortyogott ez belül, bár én nem éreztem. de tegnap katalizáltam. szegény R-Ex meg döbbenten nézte végig. másfél órát tartott kb és iszonyatosan ijesztő volt.
az egész hányingerrel kezdődött. iszonyú gyors szívverés és mindent elsöprő hányinger. de nem volt mit kihányni, így aztán csak inger maradt. Aztán remegés. előjött a horvátországi élmény, amikor ez a semmiből megjelent a vizibiklin. nem a kezem remegett, hanem az ereimben a vörösvértestek ugrándoztak és iszonyú sebességgel ralliztak. és nem mult el. aztán kitaláltam, a viz segít, (a földreülés nem segített), vizben tartottam a kezem és mostam az arcom, de ne mult el, kitaláltam zuhany, R-Ex hozott törölközőt. szegény ő pillanatok alatt kijózanodott. egy ideig azt hittem megoldom egyedül és ki akartam zárni, aztán rájöttem, hogy bármilyen állapotban is vagyok, most valakit be kell engednem és kell, hogy mellettem legyen valaki, és R-Ex ott volt, hát behívtam. aztán jött a zuhi ötlet, de egy újabb rosszullét éetántorított, viszont meg is nyugtaott. jobban lettem. a földön ülve beszélgettünk. aztán megint rossz lett. és rájöttem, hogy mint a családállításon, változtatgatom a helyzetemet. sehol sem tudok huzamosabb időt eltölteni, sehol sem nyugszom meg. mindig azzal szórakoztam, hogy előre beleképzeltem magam egy másik helyzsínbe és megpróbltam rájönni, vajon ott hogy érezném magam és ha nem volt rossz érzés kipróbáltam. sétáltam a gangon, meg álltam kint a hidegben, ittam narancslevet, ittam vizet, mostam fogat, ultem földön, széken, takaróban a kanapén, R-Ex lábára dölve aludtam el végül a kanapén, aztán még kimászott a fejem aló és még beszélgettünk és aztán rájöttem, hogy csöndre vágyom, megmondtam neki, hogy aludjunk és elaludtam. és reggelre egy furcsa megkönnyebbülésen és kisebb kimerültségen kívül már nem volt bajom.

de nagyon-nagyon durva volt!